Apró percek,mik peregnek le életemből.

Mai nap kissé elgondolkoztatott erről az egész élet dologról, és hogy igazából mi értelme van, és milyen szálak kötik össze az embert. Nem jutottam sokra...vagyis amit eddig tudtam, és ugy tartottam hogy ez van...abból nem jött ki több. Magyarul... időpocsékolás volt.
Érdekesre sikeredett,nem vallom olyan embernek magamat ,aki imádja ezt a nagy társaságot és a körbeugrálást...Inkább elvan csendben magában ,vagy zenét hallgat,minthogy halgassa a sok hülyeséget. Igen ez igy van. Nem hiszem hogy ez változni fog.
Valamilyen szinten örültem,mert jobban megismertem pár embert,mint ezelőtt és ők segitettek,és számíthatok rájuk,bizhatok bennük. (: De minden jóban van valami rossz, és ez forditva.
Igazából 1 emberről van szó,akinek nemtudom miért jó ez az egész,hogy ezt csinálja.Azt hiszi tönkre tud tenni, de téved. Sose fog sikerülni,főleg nem egy olyan ember miatt aki hazudott,átvert,megcsalt. Elkell feledni,már a múlté. Igaz nehéz,de valahogy megkell probálni ilyeneken is átesni még ha rossz is... :S
Na felejtsük el inkább. Örülök ami most van és ami most történik körülöttem, sokat jelenteken számomra a barátaim, és van valaki aki annál is többet jelent. Nem szeretném megnevezni, nem ismerem annyira,hogy bármit is tudjak róla mondani, de vele mégis más a kapcsolatom,mint bárki mással. :) A képei megnyugtatóak, a személyisége elragadó és ez nagyon tetszik. Remélem megismerhetem közelebbről is, egyszer.
Majd később irok róla.
puszi.

Hívtalak,s nem válaszoltál.

Érzem ,hogy nincs messze a vég,s szívem megszakad ettől az érzéstől. Nagyon rossz... elképzelhetetlenül. Hiányzik ez az érzés, ami lassan kezd kihunyni belőlem, s elhagyja testemet. Mégis van 1 ember... Aki mindezt még újra fellobbanthatja, s újra minden a régi lesz. Igen ! Minden a régi lesz...Nem szeretnék nevet mondani kiről beszélek,de ha rá gondolok valami furát érzek. Szokatlan, de mégis olyan jó. Mintha már 1000 éve ismerném, s több lenne ezmint egy barátság... Igen szeretném ha több lenne. :) Buszon ülve, s mindenhol ,ahol napjaimban megfordulok mindig eszembe jut. Jó és rossz érzés ez egyben...hogy mégis valahol ottvan, és tudom hogy van... de egyben rossz.. mert nincs velem,s nélküle elvesztem. Szeretném jobban megismerni, az apró félreértéseket kijavítani, s minden jót belevinni ebbe az egészbe. Remélem összejön, igaz nemtudja kiről van szó, de szép lenne... Remélem nem csak álmodom,s egyszer valóság lesz. :)


<3

Ő az akit álmomban láttam, s majdnem hagytam elfutni előlem.

Eleinte csak szürkén beszélgettünk ,mint egy megunt házaspár, akik állandóan semleges napokban élik életük egy részét. Úgy éreztem lassan megismerem, és mertem lépni. Léptem felé. Nem tudom mi a vissza jelzése,hisz zárkózott ember,nem erőltetem rá a válaszokat. Volt köztünk egy kis nézet eltérés,de új lappal indultunk pár napja. Őszintén ? Örülök neki ,hogy van nekem. Említettem nem ismerem annyira,de mégis olyan mintha már 1000 éve barátok lennénk,vagy annál több. Ugye, akit nem ismer az ember, arról nem tud se jót se rosszat mondani, én mégis tudok.Sőt,fura dolgot mondok róla. Szeretem.: ) Mint barát. Megbízom benne,mert megtaláltam azt ,akit kerestem, az elveszett énemet. Mintha magamat látnám időnként.
Megálmodtam.
<3

Egy ember a sok közül,mégis olyan különleges.

1 ember,kinek ugyanolyan érzései vannak és ugyanolyan mint az összes többi, de mégis van benne valami más. Örülök ,hogy megismerhettem,hisz barátságunk elért egy olyan szintre hogy megbízhatunk egymásban.Ha ő nem lenne , nem éltem volna túl az elmúlt napok eseményeinek terhét, remélem ő is igy van vele. Mellette állok. Probálok neki segíteni, bármi baj is legyen,rám mindig számíthat.
Igen. Érzem ez barátság a javából,és örülök. : ) Régebben nem voltunk olyan jóba,sőt nem nagyon beszéltünk,de valahogy az élet ezt akarta és újra jóba vagyunk,de biztos van olyan amin még lehet csiszolni,hisz semmilyen barátság sem tökéletes.
Igaz itt a vége az évnek és nem biztos,hogy ugyanannyiszor találkozunk,biztos lesznek neki is új barátai, mint bárki másnak, de nem akarom elveszíteni, mert jó barátom, olyat mint ő nem nagyon találsz máshol.
Remélem tudja az akiről szó van ;)

Sok szenvedés,néha történő jó dolgok

Egyedül érzem maga, mintha be lennél zárva,s a szoba sötét falai vesznek körül. Egyedül vagyok. Várom hogy kivilágosodjon,s újra minden a régi és jó legyen.
Rájöttem miért érzem ezt, mégis összeszorult torokkal mondom ki: - Ez a magány.
Rossz érzés, olykor megtanít a jóra is... szenvedek.. szeretném,ha vége lenne ennek az egésznek, aki ismer tudja miről van szó. Hiába minden, itt úgy érzem senki se tud segíteni, még akiben megbízom.. Ő sem.
Mint említettem... szeretném ha végelenne, s bízom minden jobb lesz. Úgy érzem nem kértem sokat az élettől, csak boldogságot, de látom és érzem, hogy nem érdemlem meg.
Minden más...
Változott az egész...Rossz irányba.
S,ha mégis ott a remény...lehet már nemtudom úgy fogadni magamhoz mint a jó dolog. Ez annál rosszab lesz.
Gondolom nagyrésze az embereknek érzett már ilyet...tudja milyen mikor a szobája legsötétebb zugjában ül... és a nevét kimondja.
Fáj.
Ezen is túl kell lenni...tudom nehéz,mert ottvannak a régi emlékek amik állandóan emlékeztetnek arcára,s milyen volt ő valójában ,addig a bizonyos percig.
Illúzio.
Képzeld azt hogy egy álom volt, s mikor felébredsz könnyes szemmel mégis örülsz hogy megtörtént.

Új élet.

Peace.

Nem is tudom hol kezdjem,annyi minden történt, persze jó és rossz egyaránt. Rengeteg sok embert ismertem meg ezidő alatt, habár a fájdalmas ,rossz dolgok elnyomtál ezeket egy kicsit,ezért kevesebb időm maradt a fontosabb dolgokra.
A cím magáért beszél szerintem...pár ember tudja miért,és hogyan gondoltam ezt, de biztos akad,olyan majd aki nem veszi jónéven a "változást".
Mivel ez a rossz dolog bekövetkezett,egy kiszámíthatatlan percben ezért furcsán,de mégis büszkén jelenthetem ki: - Igen megint egy újabb rossz dolog,de mégis erősebb lettem tőle.
Ennek kifejezetten örülök.
Ez az első bejegyzsés...Nem akarom hosszúra ,mert még a végén nem olvassa el senki.
Igazából annyira nem változtam feltűnően sokat,persze aki mindennap lát annak kicsit más ez a dolog,mint aki 1 éve nem látott. : ) De kell ilyen is. Szóval új blog.új élet. új gondolkodás.
Minden megváltozott.


Semmisem a régi :)