Sokszor esünk hibákba, hogy magunkat illetjük, olyan jelzőkkel, amik kicsit se illenek rá, de természetesnek vesszük ezeket és lassan mindenapossá válnak ezek a dolgok.
Szomorú, de mégis ezzel van elfoglalva az emberiség. A külső motivál mindent ,sajnos. Régen többet számított a belső, mint egy külső megjelenés, és az emberek megválogatták a barátaikat, mára ez számosan csökkent és igen kevés ember van aki továbbra is így gondolja.
Tény ,hogy a külső tényleg valamilyen szinten meghatározza az embert, de úgy gondolom elhamarkodott döntés lenne külső alapján elítélni valakit, de az emberek többsége így cselekszik, és az a kiszemelt 'áldozat' aki nekik nem tetszik, hát igen, neki probálják úgymondd tönkretenni az életét, mert nem szimpatikus.
Szerintem felesleges időtöltés, ha valaki ennyire unatkozik, hogy nem tudja eldönteni, hogy mit csináljon az életében, ne másokat nézzen és tegyen rá jelzőket, talán jobb lenne ha maga is tükörbe nézne.
Ott van a másik példa is, igen ez megint külső dolog, de azt hiszik az emberek, hogy a külsejük eltorzításával elérnek valamit, bevallom igen énis festem magam, de nem azért mert meg akarok változni, jól érzem magam anélkül is, meg vele is. De mára vannak olyanok, akiknek ez mindennapos. Mindennapos a fodrász ,körmös stb stb. Persze vannak azok is akik tulzásba esnek, és műnek néznek ki, igen nekem is vannak ilyen ismerőseim. Lehet hogy aranyosak, kedvesek és jol lehet velük beszélgetni, de a külsejükkel azt mutatják ki, hogy ők igen mások, de a valódi énjüket nem merik felvállalni. Szívesen megnézném őket 1-2 évvel ezelőttről, fogadni mernék felismerhetetlenek lennének.
Visszatérve, igen ez a smink, kicsit mű. A túlzás pedig lassan oda fajul, hogy nem tudom megkülönböztetni az embert egy próbabatától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése