Úgy érzem ha az emberrel valami maradandó ,fájdalmas rossz dolog történik szereti kiírni magából és nem megtartogatni , hogy jöjjön egy következő és gyengítse őt...
Épp azért írok énis, mert elég fájdalmas dolgok értek, amit igazából nem értek magamse , hogy miért pont velem történt, mikor mindent megtennék másokért, és sosem verném át őket. Lehet pont ezért történt és pont velem, mert ilyen vagyok és az élet meg akarja mutatni valamilyen formátumban, hogy hiába vagyok kedves és jószívű az emberek csak kihasználják az ilyet, és nem érdemes ezzel fáradozni.
Ez mégis olyan önzőség, minden emberben megtalálható végülis, de önzőség akkoris, hogy mindig magának akarja a jót, elvárja másoktól, akik mindent megtennének csak hogy jókedvűnek lássák a másikat. Lehet én vagyok a buta, de lehet tényleg ugyvan hogy kihasználják az ilyet az emberek, nem tudom eldönteni, velem is annyi ilyen történt ,hogy a sok 'tapasztalat' után már nem tudom hova soroljam a dolgokat.
Elég fájdalmas, de valahogy túlkell esni az ilyeneken...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése