5/13/2010

E szó hallatán félelembe esek,de kijelentem...Szeretem a fájdalmat


Még nem nagyon éreztem ilyet, de fura, nagyon fura... mintha más ember lennék és mindent odaadnék a fájdalomért, csak hogy érezhessem, vagy az is hogyha átvehetem mások fájdalmát... Semmi olyanról nincs szó hogy én emocionális lennék, vagy valami ehhez hasonló...nem kell semmihez se hasonlítani én én vagyok és nem egy stílus. köszönöm :) Szóval visszatérve, érdekesen érzem magam...tegnap elájultam az órán, igaz előtte oltottak be, de nem attól... olyan mintha én irányítottam volna , és én akartam, jó érzés, olyan mintha átkerülnék egy másik dimenzióba, ami boldogabb, de sötétebb is egyben. Jó érzés volt rosszul lenni,de csak így utolag jöttem rá. Mikor a kezembe véstem, azt is valami olyan élvezettel csináltam, hogy más emberek hülyének néztek, de nem érdekelt. Szerettem azt csinálni és most is szeretem azt csinálni, amit jónak találok, és így gondolom ,hogy ennek most így kell lennie...kezem is tele van vésve... de nem vágva. VÉSVE. nevek vannak benne, nem szívesen osztom meg ezeket a neveket, ha nem baj. :) Lehet a cím alapján ráijesztettem az emberekre, de nem érdekel, nem kötelező olvasni... Most úgy érzem képes lennék megölni valakit, csak hogy szeressen... Lassan kitör belőlem, mint egy démon...előbújik, kísért , porrá lesz újra. És így tovább...Ritka,és fura érzés...
Bocsha rád ijesztettem.csókoltatom anyucit (:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése