Buta módon eddig elhanyagoltam a családomat, igaz, nem olyan rettentő módon, de mégis rádöbbentett, hogy több időt kéne velük töltenem. Ezt ezek után megis fogadom.
A cím mindent magába foglal, benne mindig megbízhatok, bármikor ottvan és segít nekem, akkor is amikor nem is kell igazán, és nagyon sajnálom ,hogy nem szántam rá elég időt, és nem töltöttem vele azokat a napokat, amiket inkább másokra szántam, és a végén megbántam.
Igazából azt is elmondhatnám róla, hogy ő a legjobb barátom. Emlékszem minden percre, amit vele töltöttem mikor kicsi voltam, és örülök neki hogy rengeteg időt szánt rám és most is szán rám, és mindig jót akar. Az utóbbi pár évben viszont elhanyagoltam, és megbántam, ezúton ebben az írásban szeretném kifejezni a bocsánat kérésemet, és hogy nem töltöttem vele annyi időt amennyit megérdemelt volna, mindig azt hittem mások fontosabbak, de hülye voltam, mert egyáltalán nem. Igaz , hogy nagyon sokszor szoktunk veszekedni, voltak kisebb nagyobb viták, de ő sem tud rám haragudni és én sem rá, és nem is fogok. Rá bármikor számíthatok és mindig megbízok benne, igaz nem mutattam ezt ki felé, de ez igy van, hisz Ő az Anyukám. (:
<3
<3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése