Drog lettél számomra. Lassan úgy érzem nélküled nem tudok meglenni, igen olyan vagy számomra,mint egy drog. A legjobban kábulatba ejtő drog,ami a világon létezik...és úgy érzem ,nem akarok megszabadulni tőle, de ha nem teszem meg akkor egyre többet foglak 'használni', és egyszer csak belehalok, mintha túl adagoltam volna magamba...Nem tudom eldönteni ,hogy sírjak vagy nevessek ,hogy vagy a világon, és hogy megismertelek...Tényleg nem tudom, eddig nem éreztem így, de hatalmadba kerítettél,ahonnan nem tudok és nem is akarok szabadulni. Ráébresztessz kivagyok igazából, és így még nem éreztem, mégis valahol kellemes érzéssel tölt el, valahol pedig szomorú leszek. Esténként mindig gondolkozom, hogy mi lenne ha... de tudom ,hogy ez csak álom, és az is marad, és ez FÁJ. Mindig eszembe jut a hangod, és mindig gondolkozom mi lehet veled az adott pillanatban. Nagyon rossz, de nem kívánom, hogy megszűnjön ez az érzés. A szívem be akar fogadni téged, ha hagynád, az testem viszont aztmondja nem szabad, ebből következtetve tényleg drog vagy számomra. Szeretem a hangodat, a viselkedésed, hogy aranyos vagy ,akkor is ha nincs jó kedved, őszinte vagy és néha kiszámíthatatlan. Ez tetszik... Szeretnék még belőle(d) többet és egyre csak többet. Még Még Még...
(L)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése