Elveszett egy álom, mit szépen dédesgetve őrízett szívében a Nap, s éjjelente a Hold a karjába zárta őt, s altatta el. Szép volt, és jó, minden megvolt abban az álomban. Minden érzés, minden szép gondolat, szép szó, s ez nem volt minden. Volt benne valami ,ami mindenkit elragadott, s ez a ragyogása, ahogy mosolygott rád az álom. Csendesen nézett, s minden jót magába zárt, amire szükséged van. Vigyázott rá, és nem hagyta elszökni mellőled, hogy minden szép legyen, s minden meglegyen amire vágysz. Őrízte a szerelmet is, de a csalódásokon nem tudott segíteni. Mikor jött a szerelem Ő feléledt, az álom mindent szépített és a Nap és a Hold ugyanugy vigyáztak rá. Minden szép szerelmet probálta óvni az álom, s probálta megőrizni ragyogását a csalódások ellenére. Ám jött egyszer egy csalódás, mely rettentő dolgot tett vele... Az álom szertefoszlott, s a Nap és a Hold már nem zárta karjába őt.
Szép volt, és jó, amíg nem jött a szerelem és nem tette tönkre őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése